Asariah Gaelira Venynore királynő

A mai Asarion alapító királynője, az Elsőkor végén élt.

Származása

Édesapja a Lylanaes szigetén (Ilia Bay) élő erdei elf, az Erkas törzs vezetője volt. Rathal Lathai Ravaven nagyon korán, mindössze háromszázhúsz évesen lett a közösség Első Vadásza. Irányítása alatt a törzsük nem csak megtartotta korábbi területeit a rivális Kaylu és Arel törzsekkel szemben, de két új települést is létrehoztak a sziget keleti részén. A háborúzás lekötötte az Első Vadászt, csak későn választott magának párt. Felesége Meira Liahice Vasati, a teremtő istennőjük főpapnője lett. Egyetlen gyermekük született, Asariah, de ekkorra apja már átadta a vezetést az unokatestvérének, Dain Saleh Genbalarnak.

Gyermekkora és fiatalsága

Asariah lánygyermek lévén, születése pillanatától kezdve arra volt hivatott, hogy anyja nyomdokaiban lépjen. Harminc éves korában el kellett hagynia a szülői házat, és családjától külön, a szentélyben nevelkedett és tanult. Édesapja halála után a gyászoló Asariát, Dain, az Első Vadász, megpróbálta eljegyezni nevelt fiával, Lorsannal (Meria tiltakozása ellenére). Asariának azonban, miután hosszú évek óta gyógyította a törzsének háborúban sérült harcosait, más tervei voltak. Az akkor kilencvennégy esztendős papnő, anyja segítségével, megszökött az eljegyzés elől és Kaylu területre menekült, ahol feleségül ment Castien Folre Lorarelhez, a törzs akkor megválasztott, már özvegy Első Vadászához. Castien hadvezetési tapasztalatával, Asariah tanácsaival és a Kaylu szentély papnőinek hadba vonulásával mindössze öt év alatt térdre kényszerítették és beolvasztották az Arel törzset. Időközben Dain árulásért kivégeztette Meriat, de erről Asariah csak akkor szerzett tudomást, amikor az Első Vadász harminckét évvel későbbi halála után Castien párbajra hívta ki és legyőzte Lorsant, az új Erkas vezetőt. Ezzel, úgy tűnt, a Kayluk teljes irányítást nyertek a sziget felett. A győzelmi lakoma alatt azonban Castient megmérgezték (a papnő nem volt jelen, Asariah első gyermekét várta otthonukban, Filone-ban), és az ezt követő fejetlenségben számos Erkas vadász és vezető elmenekült a környékről. Asariah nem várta meg, hogy a Kayluk új Első Vadászt válasszanak maguk közül: maga lépett a törzs élére, mint főpapnő. Két héttel fia, Petric Braern Dordove, születését követően már személyesen vezette a vadászait a szökevények után. Így jutott el Cafalin szigetére, ahol A Tanil és a Saida törzs az otthonához hasonlóan, állóháborúban állt a sziget irányításáért. A Tanil törzs idős matriarchája, a főpapnő Ena Shael Miakas, szövetséget ajánlott Asariának, tudva, hogy a Kaylu királynő (akkor már így emlegették, de még nem koronázták meg) segítségével legyőzhetik az agresszív, Első Vadász által vezetett Saida törzset - akik befogadták az Erkas vezetőket. Asariah újra szervezte seregét. Attól tartva, hogy a Lylanaesen maradt két másik törzs fellázad a távollétében, vegyes származású csapatokat válogatott össze, gondosan ügyelve rá, hogy mindenhol a Kaylu vadászok legyenek többségben. Az alattvalóivá váló Erkas és Arel harcosok maradékát, és a saját testőreit vitte a Tanilok megsegítésére. Bosszújának beteljesedésére azonban várnia kellett, a Saida harcosok Asariah számára ismeretlen terepen, Cafalin hegyei között, alaposan megnehezítették a főpapnő dolgát. Nyolc évvel később elfogták és kivégezték Lorsant, a királynő ekkor visszatért Filone-ba. Összesen tizenöt évbe telt, mire az utolsó, rejtett tábort is megtalálták és a Saida minden tagját vagy beolvasztották vagy megölték. Ezzel a hadjárattal párhuzamosan, Asariah megszerezte Oshilune szigetét is a birodalmának. Ott a Nym törzset támogatta a Kohnen klánnal szemben. A sziget keleti részén található félszerzet falvakba követeket küldött, és írásban biztosította a területek önállóságát, amíg elismerik őt legfelsőbb uralkodójuknak. (A félszerzetekkel azóta sem volt különösebb gondja az országnak, a falvak beszolgáltatták a megkövetelt adót, cserébe nem szóltak bele a belügyeikbe, megvédték őket a kalózoktól és más bűnözőktől, és nem utolsó sorban három szigetnyi vámmentes piacot nyitottak meg a termékeik előtt.)

Uralkodása

Asariah amint befejezte a Cafalin szigeti hadjáratát, saját birodalmat alapított. Mivel főpapnőként az egyház támogatását maga mögött tudta - a papnők az erdei elf kultúrában is komoly befolyással vannak a helyi vezetésre -, és késlekedés nélkül hajlandó volt félreállítani bárkit, aki megkérdőjelezte volna hatalmát vagy kompetenciáját, száznegyvenöt éves korában Kaylu királynővé koronáztatta magát. Uralkodása alatt hol politikai, hol katonai eszközökkel biztosította a békét a hét törzs felett. Udvarába rendelte a korábbi vezetők leszármazottjait, azzal a szándékkal, hogy a fiatalok megismerkedhessenek egymással. Ahogy várható volt, az összezártság jó néhány házasságot eredményezett a különböző törzsek gyermekei között. Egységes törvényeket és adókat vezetett be, reguláris hadsereget tartott fent. Legfőbb bizalmasa és tanácsadója a Daikerra nevű ezüstsárkány volt, az Első Sárkány Rendjének tagja.

Öröksége

Asariah nem házasodott újra, így hatszáznégy éves korában bekövetkezett halála után egyetlen gyermeke örökölte a trónt. Petric király anyja tanácsára megtartotta Daikerrát korábbi pozíciójában, és tiszteletére az ország nevét Asarionra változtatta meg. Asarion zászlaján két mező, az Erkas ezüst és a Kaylu zöld színe látható az első királynő emlékére.

Etnikum

Surta elfek

Gender

nő

Szemek

Lila

Haj

Fekete