Csillámló szavak

Zililon és a Déli királyság kifinomult művészeinek titokzatos rejtjelezése.

A hangokat drágakövek jelölik, nem csupán a kő típusa, hanem a csiszolás formája és az elhelyezés iránya is számít. A kövek olvasási sorrendje jobbról balra majd a következő sorban visszafelé, azaz váltakozó irányban történik.

Az legnagyobb ékszerészek így jelölik meg az általuk készített darabokat (például koronaékszereken rendszeresen megtalálható a mester névjegye). A festők is megjelenítik üzeneteiket a jövendő generációk számára (így VII. Marcellus portréján az "ostoba részeges disznó" olvasható a drágakövekkel díszített kabáthajtókán, amit csak a művész "költött hozzá" a festményhez). Megfigyeltek már szobrokon és fali szőtteseken is olvasható feliratokat. A kódban jártas művészek előszeretettel ajándékoznak egymásnak olyan tárgyakat, melyekbe jókívánságokat foglaltak.

A csillámló szavak meglepő módon megjelennek a versekben és novellákban (Lorina Camosin költő "Legfényesebb csillag" című verseskötete például egy drágakövekben is kitűnően megírt szerelmes levél patrónusához, Nendrel Virelle királynőhöz).

Writing System

Minössze huszonhárom féle drágakövet (hangot, betűt) használ a kód. A nagyon gyakori, kerek (briliáns), szív és téglalap (smarag) csiszolások nem részei a kódnak, a négyzet, ovális, illetve csepp alakú kövek viszont igen.

A drágakövek közül a Zöld zafír, Rubellit, Fekete rubin, Ametiszt és Akvamarin szerepelnek eredetileg, de szín szerint (zöld/sárga, vörös, fekete, lila/rózsaszín és kék) időnként helyettesítik azokat.