Milarys fátyla
Összegzés
Egykor régen egy hatalmas, gyönyörű és veszélyes mágus járta a világot. Szépsége és varázsereje megbabonázta a népeket és egy gondolattal várakat döntött romokba. Három nagyhatalmú varázstárgyat kötnek a személyéhez: a botját, a tükrét és a fátylát.
Maga a fátyol evilágon túli anyagból készült, a hagyomány szerint képes viselőjének bármilyen alakot kölcsönözni, vagy éppen teljesen elrejteni viselőjét a figyelő szemek elől.
Történt ugyanis, hogy Milarys szemet vetett az elfek királyának kertjében nyíló danwe lilomra, mely minden ötszáz évben csupán egyszer virágzik. A csodálatos eseménynek számos nemes vendég volt a tanúja minden alkalommal, s ezúttal a varázslónő is a vendégek közé keveredett magát egy távoli ország királynőjének álcázva. A király unokaöccse, aki a trón örököse volt, leginkább arroganciájával szerzett magának nem túl jó hírnevet a nemesség körében. Milarys úrnő álcáját látva azonban magáról megfeledkezve próbált a varázslónő közelébe férkőzni, aki könnyedén megtartotta a fiatal elf érdeklődését. A herceg egészen addig ment, hogy néhány órán belül megkérte az álruhás mágus kezét. Ígérte a koronáját, birodalmát, minden hatalmát és vagyonát, már a csillagokat is... Milarys kegyetlen volt, mint mindig: azt kérte a hercegtől, hozza el neki a szirmait bontó danwe liliomot. A herceg nem tartotta sokra a nagybátyja féltve őrzött kincsét: kivárta, míg a vendégek leülnek vacsorázni és az őrök figyelme lankad, és gyökerestül kihúzta a földből a virágot, ahogy a varázslónő mondta neki. Abban a pillanatban a lábai alatt remegni kezdett a föld, s egy hatalmas, ősi elementál emelkedett fel a mélyből. Ez a lény őrizte a virágot ugyanis a tolvajoktól többezer éven át. A herceg segítségért kiabált, s mikor elejtette a liliomot, hogy fegyvert rántson, annak hirtelen nyoma veszett: a mágus a fátyla rejtekében felkapta és megpróbált elmenekülni a kincsével. A palota felbolydult, az úrfi tolvajt kiáltott, az őrök kétségbeesetten, halálukig küdzöttek az elementállal és számos vendég is megsérült aznap. Bár a herceg fiatal volt és arrogáns, nem ügyetlen. Könnyedén követte a menekülő varázslónőt és a palotakertben sikerült elélbe vágnia és elkapnia a fátyol szegélyét. Milaryst meglepte a fiú felbukkanása, de a fátyla nélkül is kacagva szaladt tovább: a herceg a korábbinál is gyönyörűbb nő láttán mozdulatlanná dermedt.
A fiú megtartotta a varázslónő fátylát és a szóbeszéd szerint számos alkalommal magát álcázva járt a palotában és azon kívül is, azoban a koronázása után nem sokkal a fátyolnak nyoma veszett. A király úgy sejtette, a mágusnak ismét szüksége volt rá és visszavette.
Az évszázadok során számos alkalommal keringtek szóbeszédek a fátyol felbukkanásáról, de minden alkalommal kiderült, hogy csak egy ügyes varázsló készített álcázó varázslatokkal bíró ruhadarabot, mely alig tudott hasonló tulajdonságokat felmutatni, mint a legendás fátyol.
Történelmi Alap
Terjedés
A mágust a Sötétség Úrnőjének bajnokaként tartják számon Lifeon népei. A róla szóló történetek a gyermekek és felnőttek kedvenc meséi közé tartoznak, a felnőtt verziók kétség kívül pajzánabbak.
Variációk & Mutációk
Egyes változatokban az elementál felbukkanása helyett a heceget átok sújtja és eldeformálódik a teste, így csak a fátyolt vieslve tudja a mások által megszokott külsejét mutatni.
Megjegyzések