Szatír

A szatírok magas humanoidok, szarvas szerű alsó- és deréktól lefelé humanoid (emberi) felsőtesttel. Két lábon járnak és a fejükön agancs van, ami a korukkal egyre csak nő. A szatíroknak gyönyörű, nemes arcuk van, és a hímeknek van arcszőrzete is.

Ahogy Narmiraen istennő megalkotta az enteket a driádok után, mint még erősebb változatot, úgy a szatírokat is a faunok mintájára hozta létre. Ők voltak az első druidák Evera világában, jóval az elfek megjelenése előtt.

Egyes szatírok öt-hatszáz évig is élhetnek, de sokkal valószínűbb, hogy hamarabb meghalnak egy csatában. Intelligensebbek és erősebbek, mint a többi tündér, mind fizikailag, mind mágia tekintetében. Használhatják a tündérmágiát, de mindenféle varázslatot el tudnak sajátítani, és szívesen tanulnak.

Legtöbbjük a vadonban él, akadnak vannak, akiket a tanulási vágy varázslómesterekhez vagy egyenesen a városokba hajt. Mivel fiatalon könnyen befolyásolhatók, vannak szatírok, akiket elragad a káosz és a gonoszság hatalma, ha egy kellően intelligens személy képes befolyásolni logikájukat és meggyőzni annak szükségességéről.

A szatírok szeretik a társaságot, a zenét, a művészeteket, élvezik a jó az ételeket és italokat, és szenvedélyes szeretők, bár nem a leghűségesebb partnerek. Nem szeretnek egyedül lenni, ezért ha nem találnak a maguk fajtájából társaságot, csatlakoznak más tündérekhez vagy hasonló gondolkodású humanoidokhoz. A szatírok néha összeköltöznek a zöldsárkányokkal is.
Erdei nyelven beszélnek, és általában még néhány egyéb nyelvet is ismernek. Egy találkozásra reakciójuk mindig attól függ, hogyan viselkedett a másik, vagy mit feltételez róla a szatír.

A szatírok meglehetősen ellenállnak a mágiának, de érzékenyek a savra és a tűzre.


Cover image: by Lia Felis (with Adobe Express)

Megjegyzések

Please Login in order to comment!