Joanette Valentius grófsága

Political event

Valentius család

Joanette grófnőnek semmiképp sem volt könnyű élete: félelfként egyes nemesek, de még inkább tulajdon alattvalói kevéssé tisztelték, bár kétség kívül a grófnő maga is túldramatizálta ezt az állapotot. Nyolc éves korában szakadt nyakába a feladat, édesanyja pedig mindössze hét évig maradt mellette régensként. Akárcsak bátyja, fogékonyságot mutatott a mágia iránt, de kötelességei miatt nem maradt ideje a tehetsége kifejtésére. Harminc évesen házasságot kötött Lord Wiscard Siliusszal, akit rövid távon is annyira zavarónak talált, hogy Révészvárba menekült előle, és csupán a fővárosban, az éves Királyi Tanács idején találkoztak. Ennek ellenére 4E 153-ban született egy fiuk, Henrik, aki mindenki legnagyobb meglepetésére annyira hasonlított az apjára, hogy senki sem merte megkérdőjelezni Joanette hűségét. A grófnő azonban nem idegen férfiakkal, hanem a Révészvári vár felépítésével és mágiatanulással töltötte szabad idejét. Az építkezésre napjában legalább kétszer is kilátogatott, Henrik születése után azonban ezek a látogatások abbamaradtak. Mivel kényszeresen tartotta a távolságot férjétől, fia, mint egyetlen "valódi" családtagja lekötötte minden idejét, amit nem politikával töltött. Wiscard nem élt vissza felesége jóindulatával, jómódban, tivornyák és ésszerűtlen költekezés nélkül élte életét. Szeretőit sosem mutatta nyilvánosság előt, aminek ahhoz is lehetett köze, hogy bármilyen, a grófnőt megalázó esemény válással és a gróf úr hazaküldésével járt volna. Joanette nyolcvan évesen, a maga építtetett várban lehelte ki lelkét fia és annak családja körében.