Emerick és Merilett Valentius grófsága

Political event

Valentius család

Nagyapja halála után papírforma szerint Emerick lett a gróf, de Julianna nagynénje és férje, Roley Silius intézték a grófság vezetését és szólaltak fel a Tanácsban az elkövetkező tizenegy évben. Julianna két gyermeket szült Roleynek, Adamot és Merilettet. Emerick 4E 330-ban megbetegedett, majd családja minden igyekezete ellenére 330-ban elhunyt, a Magosligeti Pelor Ispotályban ápolták, de hiába.   Végül unokahúga, Merilett Valentius grófnő váltotta, akinek nagykorúságáig továbbra is szülei gyakorolták a vezetői szerepet. A grófnő 17 esztendősen átvette a grófsága vezetését, majd huszonkét évesen elfogadta Lord Stephanus Rowan, egy közép-nemesi származású nemes házassági ajánlatát. Mivel a Rowan család jelentős része a Valentius grófságban élt, Merilett megtarthatta önállóságát és időnként szüleivel is szembeszállva vitte végig akaratát. Tószeget elcserélte a Tyrannus grófsággal Hosszúvízre, így növelte a művelésre alkalmas földterület méretét és csökkentette az adóterheit. A mezőgazdasági befektetései hosszú távon élelmet biztosítottak a grófságnak, növelve ezzel az szuverenitását. Két gyermeke született, Fareman és Harsent. Merilett grófnő nagyon korán intézkedett a házasságukról: fiának a három évvel idősebb Lily Ereket, míg leányának az öt évvel idősebb Remont Blasiot sikerült kialkudnia.   Fareman tíz esztendősen ülte lakodalmát és három évvel később bemutatta első szülött fiát, Raymondot, öt évvel később pedig másodszülöttét, Robertot. Bár mindenben követte anyja utasításait, azt sajnos nem érte meg, hogy gróf legyen belőle: huszonnyolc éves korában hintójára zuhant egy fa, ő és felesége pedig szörnyethaltak a balesetben. Az árván maradt fiairól Merilett gondoskodott, majd Raymondot jelölte meg utódjául.